A Romániai Germanisták Társaságának X. kongresszusán

Négyévente szervezik meg a GGR-kongresszust, ezúttal Brassóban, a Transilvania egyetemen

Nyüzsgés az aulában - s találkozások régi arcokkal

Ünnepi megnyitó

Carmen Puchianu, a GGR elnöke köszönti a résztvevőket

Dácz Enikő, az IKGS nevében üdvözli a társaságot

Én is ott, középen :)

Sigurd Scheichl plenáris előadása

Magunk között. Enikő bevezeti az IKGS-szekció idei kerettémáját: "Raumkonstruktionen in den deutschsprachigen Literaturen in und aus Ostmittel- und Südosteuropa" (Térkonstrukciók Kelet- és Délkelet-Európa német nyelvű irodalmában)

Ígéretesnek ígérkezik a program

Milka, a zágrábi kolléganő Miroslav Krleža valós és virtuális tereiről konferál

Amiről beszélni fogok: A cirkusz mint heterotópia Aglaja Veteranyi debütregényében

Laura Aichelburg börtönverseiről beszél: a "köztes-tér" retorikája

Michaela Nowotnick (Berlin) izgalmas kérdéseket feszeget: A Harmadik Birodalom ideológiája az erdélyi német sajtóban

Christian Frühm (München) kanti perspektívából vizsgálja a bukovinai német-zsidó irodalmat

Agytágító beszélgetések

Ana-Maria Palimariu (Iasi) egy csernovici pszichoanalitikus, Wilhelm Reich önéletrajzi írását mutatja be

A temesvári német tanszék vezetője, Roxana Nubert a Bánságról, mint emlékezeti konstrukciós térről beszél Johann Lippet művei alapján

Joachim Wittstock észrevételei

Vacsora után: a bolgár származású, ma Bécsben élő Dimitré Dinev és a Bánságból Németországba áttelepült Horst Samson felolvasóestje

Olivia Spiridon faggatja a két írót

Egy hosszú nap végén egy alliteráció kedvéért: kolozsvári kolleginák kékben 

Kötetlenebb együttlét a szemközti borozóban:  Horst Samsonnak örülünk Renatéval (München) és Patrikkal (Temesvár)

 Az IKGS-szekció bulis csajai: Ana-Maria (Iasi), Milka (Zagreb), Enikő (München) és valaki Kolozsvárról :)

A következő nap reggelét a szálloda teraszáról élvezzük

Előttünk a város

Mögöttünk az erdő és a Cenk 

 Lendülettel indulunk neki a mai napnak: Raluca (Bukarest) és Enikő

 Jól esik a reggeli séta 

Megérkezett Orosz Magdolna is Budapestről

Jó a hangulat 

"Tér" és "Térkonstrukciók", mint az irodalmi (narratív) szövegelemzés kategóriái

Propszt Eszter Szegedről jött és egy magyarországi német regényről (Bayer Béla: Dort drüben) referál

Kérdések... 

...kiegészítések 

...magyarázatok 

Az ebédszünetet kihasználva sétálok egyet a központban 

...s virágot viszek Markó Enikőnek

A délutáni panelt Balogh András nyitja meg

 Olivia Spiridon (Tübingen) Zsombolya-előadása

Kis intermedialitás: Raluca Cernahoschi (Maine/USA) a határlétről beszél Joseph Roth Radetzkymarsch c. regénye és Szabó István Redl ezredes-filme kapcsán 

János Szabolcs a 18.-19. századi erdélyi német útleírásokat mutatja be

A ljubljanai Irena Samide egy érdekes nő életrajzát és műveit hozta el: Alma M. Karlin a múlt század elején egyedül beutazta a világot 

 Két tartalmas nap összegzése

A panelek közötti szünetekben volt kis idő becserkészni Brassó központját 

A város fölé tornyosuló Cenk 

A Bolgárszegi-kapu, ami alatt útban az egyetem felé minden nap átmentünk 

...és mellette a Katalin-kapu 

Pár lépéssel arrébb a felzászlózott udvarú zsinagóga 

...és az elbűvölő Cérna utca 

A Fekete Templom tornya már látszik 

Apropó térkonstrukció: "Európa határa ott van, ahol az utolsó gótikus katedrális áll." Hmmm... 

 A Honterus-udvar büszkesége

A pillérek őrzői 

Gyönyörű

Nyári nyüzsgés a főtéren  

Hűsülés 

A régi városháza 

 Találkozás Pancsi nénivel - az egyik hangulatos teraszon

A Cérna utcában 

Keresztanyám :) 

Mesebeli 

Gyors selfie 

További impressziók Brassóból

A régi posta udvarán: 

Az új városháza

Corona 

A sors iróniája: az első világháborúban harcoló katonák békésen pihennek együtt...

...németek, magyarok, románok, lengyelek...s még ki tudja hány nemzet fia nyugszik itt - zömében huszonévesek. 

Esti kilátás a szobám teraszáról 

S végezetül egy happy-endes történet Brassóból:

Utolsó nap úgy gondoltam, hogy ráér, ha csak a délelőtti szünetben ugrom el a szállodába elhozni a csomagomat. Mivel a beszélgetések elhúzódtak, 12 után kezdődött a szünet, így rohannom kellett, hogy időben kijelentkezhessek a szobából. Taxit hívtam, a sofőrt megkértem, várjon meg a szálloda előtt, s vigyen vissza csomagostul az egyetemre. Így is történt, elégedetten mentem vissza a terembe. Lejárt a második panel, ebédszünet, sétálás a városban, vissza az egyetemre, elkezdődik a délutáni előadássorozat (16 óra volt már) - s akkor hirtelen belém hasított a gondolat: hol van a laptopom? A laptoptáska, amiben még ott az ebook-om is, két töltő s némi pénz. 

Kimegyek az előcsarnokba, nézem itt, ott, amott, hátha a sok csevegés közben valahová letettem... Sehol nincs. Akkor már sejtettem: a taxiban felejtettem.

Felhívom a taxiállomást, mondom, mi van, elkérik a telefonszámomat, várjak, lássák, mit lehet tenni. Öt perc sem telik el, ismeretlen szám hív: A taxisofőr. Nála van a laptop, ha van türelmem várni 6-8 percet (!), elhozza nekem a táskát annak minden tartalmával.

Így is lett, kedvesen mosolyogva nyújtotta át a táskát, még a fuvart sem engedte, hogy kifizessem.

Fél ötkor már a teremben ültem, s arra gondoltam: Az emberekbe vetett bizalmam megint kapott egy erősítő lendületet :)