A Szent István zarándokház nem a reggelijéről híres: zsömle, vaj és lekvár plusz egy meleg ital. Egyszeri sorbanállási lehetőséggel. De hol máshol lehet ekkora csapatot elszállásolni?
Csütörtök reggel a Velence téren
Apácák buszra várva
A Palazzo Venetia, amelyben annak idején az Osztrák-Magyar Monarchia szentszéki nagykövetsége működött.
Háttérben a Traianus oszlop, tetején Péter apostol vigyázva városára
Oszlopnézegető
Cédrusok mögött a Colosseum
Az ókor falai
Erről a Cupidóról gyorsan kiderül, hogy déli honfitársunk...
Micsoda civilizáció volt ez!
Ókori istenek tiszteletére
Az ókeresztény Kozma és Damján bazilikában
Megtudjuk, hogy Kozma és Damján ikertestvérek voltak, mindketten orvosok. A II.században Szíriában éltek. Ingyen gyógyították a betegeket. Mártírhalállal fizettek hitükért.
Padló
A lebegő Krisztus a 8. századból való
Irány a Colosseum!
S bár a nagysága miatt méltán nevezhető kolosszálisnak, nevét mégsem erről kapta, hanem a valamikor előtte tornyosuló 40 méteres Néró szoborról (amit az őrült császár halála után rögtön a földdel tettek egyenlővé a dühös rómaiak). A név pedig ráragadt az épületre, s rajta is maradt. :)
Itt, a két ciprus helyén állt a Néró-kolosszus
Bent vagyunk!
Az ókori amfiteátrumot a középkorban lakásoknak használták - több ezer ember lakott itt, ennek ma is láthatóak nyomai a falakon.
Rács
Így nézett ki egy ülésjelző tábla - hiszen a gazdagabb rétegnek márványlapok jelezték ülőhelyét
Ez egy bizonyos Marcellus helyét jelölte
Gladiátor-torzó
Nem zavar az eső sem
A legfelső emeleten a plebejusok ültek
A porond alatt a gladiátorok s az állatok vártak a jelre, mikor kezdődik az "előadás"
Itt jól látható egy rekonstruált rész: a sárga porond s a márványülések
Nyolcvan bejárat volt, s mindenki pontosan tudta, melyiken jogosult bemenni - így nem volt káosz, még akkor sem, ha 80.000 ember akart bejutni a lelátókra. Ez a római rend.
Vaskapcsok
Kilátás Nagy Konstantin (Constantinus) diadalívére
...melyen négy legyőzött trák hadvezér rabszíjra fűzve tekint szomorúan a Forum felé
Keresztény jel
Mindenki megponchósodott
Ugye?
Kétezer éves kilométerkő: Ez itt a Via Sacra
Fura érzés évezredes úton bandukolni
Valamikor ezek a kőlapok milliméternyi pontossággal illeszkedtek egymáshoz, így nem döcögött a szekér. És már a Forum Romanumon vagyunk
Titus diadalívéhez érve már melegünk van
Sajnos nem látszik jól az, amiért ez az építmény fájdalmat okoz a zsidóságnak: Jeruzsálem legyőzését ill. kifosztását dokumentálja a dombormű
Egy kis középkor
Mehetünk tovább?
Micsoda főtér lehetett ez kétezer évvel ezelőtt!
És itt az ókori háromhajós bazilika, amit Michelangelo alapul vett a Szent Péter bazilika megtervezésénél
Antoninus és Faustina temploma - akár a Tádzs Mahalt, ezt is egy szerető férj emeltette elhunyt felesége emlékére
A Vesta-szüzek itt őrizték az örök tüzet
Ókeresztény freskó a vízbe ölt negyven vértanúról
Boltívek, fények
Szarkofág
Ókori padló
Caesar álmodta meg, Augustus alatt építették a ma is álló Marcellus-színházat. Az első játékra Kr. e. 17-ben került sor. S milyen szépen látszik itt is, ahogyan a történelem rétegei egymásra épültek, folyamatosan élettől lüktetve
Róma házai
Gepetto és Pinocchio :)
És íme, a Pantheon - i.e. 27-ben épült
Róma minden istenének együttes tiszteletére. I.u. 126 körül építették újra, azóta is ugyanabban a formában áll Róma szívében...
Itt van eltemetve Raffaello is, Michelangelo és Leonardo mellett a harmadik művészóriása Rómának
Raffaello sírfelirata hirdeti: Ille hic est Raphael timuit quo sospite vinci / Rerum magna parens et moriente mori” (Rafael ez, kinek a Természet félte hatalmát. / Tudta: legyőzi, míg él, s holtan a sírba viszi.).
A Pantheontól a Trevi-kúthoz visz az utunk
Kívánságműsor :)
Háttal dobjuk az érmét
Boró nagyon koncentrál
Beesteledett
A Spanyol-lépcsőn pihenünk meg
A két romantikus angol költő, Shelley és Keats emlékháza. Utóbbi 25 évesen itt hunyt el, a Spanyol lépcső tövében ( "how long is this posthumous existence of mine to go on?" )
Lányok, spanyolosan :)
Késő este, vacsora után visszatérünk még, hogy élvezzük a turistamentes pillanatokat
Péntek dél. Viszlát, Róma, örök élettől vibráló város, visszatérünk hozzád!
