2016. szeptember 29., csütörtök

A koncert utócsengése

Press conference:
És a sajtóvisszhang, pl. itt és itt
 Koncert után a backstage-ben
Híradó: a 33.00 perctől érdekes

2016. szeptember 28., szerda

Szülinapi buli 6000 emberrel :)

Úgy jött ki a lépés, hogy pont ezen a napon tudott Thomas Anders és a Modern Talking Band Kolozsvárra eljönni koncertezni. A Backstage-nek ez az első nagykoncertje, így teljes erővel, energiabedobással kellett rá készülni. És büszkén jelenthetem ki: Leventének újra sikerült hatalmas bulit szervezni, amin zenészek s közönség egyaránt jól érezte magát.
S bár ez a zene már nem tartozik a kedvenceim közé (de azért házibulikon még mindig jól tudjuk magunkat erre a ritmikus zenére rázni), jó volt látni ennyi embert euforikusan csápolni a nyolcvanas évek sztárja előtt.
Thomas Anders megérkezik Kolozsvárra
Sajtótájékoztató
 "The gentleman of music" :)
...and of organization :)


Aláírás a rajongóknak
Délután már mozgolódik a sportcsarnok környéke
 Ő az én gentleman-em
 Fél órával koncert előtt
 Ügyes önkéntesek segítenek tájékozódni (Orsi és barátai is)
Szeretetsor 
 Juhú!
 Hármas
 Kezdődik


 Yamaha, (avagy You're my heart)
 You're my soul :)
 Orsi-póz
 Vissza
 No face, no name, no number
 Találkozás hetedikes énünkkel
 Buli Hajnival
 Cheri-Cheri-Lady
 Dizzy

Backstage a backstage-ben
...and please meet my associate...
 S Leventének a nagy hajsza mellett még erre is volt gondja: Pávatollas rózsacsokor :)
Még több kép a koncertről itt és itt
És ezt a videót az énekes készítette.
És még egy kedves meglepetés, amit ma reggel kaptam meg: Thomas Anders menedzsere ezt küldte nekem szülinapi jókívánságok kíséretében:
(a hiányzó részeket megettem.... :))

2016. szeptember 27., kedd

Ilyen Édesanyám van nekem

Múlt kedden, a reptérre készülődve a fürdőszobában kezdtem keresgélni miniflakonos kozmetikumok után (mert csak kézipoggyásszal utaztam). A polc egyik eldugott sarkában kis csomagra lettem figyelmes. Mi lehet ez? Kézbe veszem, a csomagoláson felirat: Isten éltessen, kicsi Rékám!
Már könnyekkel küszködve bontottam ki a kis dobozkát. Ez volt benne:
Múlt héten, amikor kezelésre jött Mamu Kolozsvárra, s nálunk aludt, akkor rejtette el az ajándékot. A telefonba ezt mondta: az volt a terv, hogy a szülinapom reggelén felhív, s elmondja, hol keressem meg.
Természetes, hogy a konferencián az előadásomat ezekkel az ékszerekkel tartottam. Így ezáltal is velem volt Mamu.

Köszönöm, Mamu! Nagyon szeretlek!

2016. szeptember 26., hétfő

Csernovic/Czernowitz/ Cernăuți/Чернівці

A konferencia utolsó napján Csernovic/Czernowitz-ba kirándultunk. Régi vágyam teljesült,  hogy meglátogassam a monarchia legkeletibb bástyáját, a tragikus sorsú gyönyörű várost.
Bukovina hajnali fényben

 Látom, hogy elsuhan felettem egy madár :)
A szervezők még arra is figyeltek, hogy a hat órás út felénél beiktassanak egy süteményes kávészünetet
 Reggeli
 Az emeleten a második ablaknál ültem :)
 Ami nagyon feltűnik: minden épületnek bádogteteje van
 Ukrajna kapui előtt
 Másfél óra várakozás után a dékán visszakapja az útleveleket
 Indulhatunk!
 Első benyomás az ukrán oldalon
 Második benyomás (a 90-es évek román-magyar határa jutott eszembe erről)
 Mindenki nagyon figyel
 Úton, útfélen
 A szent és a profán
 Újgazdag paloták fémtetővel
 És ez már Csernovic/Czernowitz/Чернівці
Az egyetem kapuja
 Lélegzetelállító az egyetem épülete
 Hatalmas
 Szép
 Hívogató
 Quo vadis?
 És belül is ilyen:
 Részletek

 A tanácsterem mennyezete
 Itt tartjuk a konferencia záró beszélgetését, kiértékelését

 A csernovici germanisztika szak tanszékvezetőjének köszöntője

 Az épület mögött hatalmas kert 

 Így néz ki a tanári étkező
 Délutáni napfényben
 Mondjon valaki még egy olyan egyetemet, ahová fényképezkedni járnak az ifjú házasok :)
 itt is...
 ...egy utolsó igazítás
 :)
 Még egy mosoly
 És akkor irány a város!
 Ilyenek a buszok
Meg ilyenek
 És ilyenek
 Na meg ilyenek
 Világok találkozása
Merre megyünk? 
 Nicsak
 Mi ez a...Sorbonne?
 Éjjeli bár :))
 Minden itt élő etnikumnak (kultúr)háza van. Ez a zsidő ház

 Ez a német ház
Ez itt a színház
Az épület pontos mása a németországi Fürth-ben áll.
 Uralja a teret

 Rengeteg érdekesség hangzik el
 
Kicsit fura érzés: egy orosz turistacsoportot ez a két kiskatona kísér 
 Egy apa nászajándéka iker lányai részére (kicsit a Szentegyháza utcai sarokházakra emlékeztet).
 Allegória: Bukovina felvétele az Osztrák-Magyar Monarchia közösségébe
 Ez a "szobor" érdekes legendát idéz fel, melynek végkicsengése: Csernovic a város, ahol rózsával seprik az utcát
 Ein Stock, ein Hut, ein Regenschirm
 Felfedezőút
 Maestro
 Polifónia 




 Soon
 A rózsaszín kupola
 Tanácskozás
 Tovább
 A Celan-kultúrközpont
 Most nem az emberek vannak rácsok mögött

Málló falak
A kapu mögött 

 Megérkeztünk!
 A tábla jelzi: itt született Paul (Antschel) Celan
 A sok omló vakolatú ház között az egyetlen renovált
 És akkor kiderül...
 Hogy egy adminisztrációs tévedés folytán a szomszéd házat tüntették ki "szülőház" címmel, miközben Celan itt született:
 Bemegyünk az udvarra, senki se kérdi, mit keresünk
 Ez az
 A tapétát talán soha nem cserélték ki
 Vissza a központ felé... s megpillantunk egy, a román időből itt felejtett feliratot
  A zsidó hagyaték
 A török nyom

 A jelen hepehupája
 Rose Ausländer a zsidó szegénynegyedben született
 Ebben a házban
 Kutyaszieszta

Egy intenzív nap után a Gopachok vendéglőben vacsorázunk - s egyik ámulatból esünk a másikba. Új ízek, meglepő ízkombinációk, ínyencségek szuperlatívuszban. S életemben először (de biztosan nem utoljára) itt ittam tormapálinkát. Amilyen furán hangzik, olyan finom.
 Leveles tésztában sült pisztráng gombamártással. Előtte volt még három fogás. :) A pohárban kompótlé, ezt szolgálják fel minden étkezésnél.
Csernovic hangulata: a gyönyör málladozása. Ilyen érzésekkel távoztam ebből az ellentmondásokkal teli színes városból. S remélem, visszatérek.