Báró József
Az én hitvallásom
Az
oxfordi unitárius nemzetközi konferencia visszhangja egy erdélyi unitárius
faluban.
Hiszek
az Istenben
Én csak porszem vagyok. Csak parányi
porszem,
E végtelenné nőtt világmindenségben.
Halandó testemben halhatatlan lelkem,
Ezt a drága kincset az Istentől
nyertem.
Kinek a hatalma világalkotásban,
Fönsége tündöklik csillagragyogásban.
Éltető melege a napnak fényében.
Ott ragyog, ott van ő mindnyájunk
szivében.
Benn a lélek mélyén ő a legfőbb érték;
Ő, az örök jóság, Ő az örök szépség.
Életem utain, — érzem, — hogy ő vezet;
Száz botlás után is megbocsát és
szeret.
………………………………………………….
El nem hagyom soha ezt az Isten-kezet.
Hiszek Jézusban
Amire az ember kezdet óta vágyott:
Tőle tanultam a legszebb imádságot.
Tőle nyer a lelkem emelkedettséget,
Mikor hallom s élem a Hegyi beszédet.
Oly fönséges
példa hitben, szeretetben;
Életet képzelni
nem lehetne szebben.
Ünnep, mikor
hallom evangéliumát,
Ott vagyok boldog
a Jézus lábainál.
Példáját követni,
legfőbb törekvésem.
Ő marad örökké
legfőbb eszményképem.
Hiszek az emberben
„Küzdelem a
létért!" Ez az ős vallása;
De van eszménye is —• és van imádsága.
Ma tán oltárt rombol. Ledönti a régit,
De holnap hozzáfog, s annál szebbet épit.
A keresztény hitet bármily próbák
érjék,
Hiszem, hogy fönnmarad az igazi érték.
Hiszem, egykor fölér a tökély fokára,
Hol megérzi
lelke: ez Isten országa.
Hol senki se lesz
a másnak ellensége,
Mert más a
vallása, vagy más nemzetsége.
Nem hull háborúkban ártatlanok vére,
Béke lesz a földön, egyszer,
világbéke,
Mikor minden népek tiszteletben
tartják
A vallásszabadság dicső lobogóját.
Lehet, némelyeknek ez csak tünő álom,
De én hiszem, s vallom. Ez a
hitvallásom!
Megjelent
az UNITÁRIUS KÖZLÖNY XLVIII évf.
1938/1-es számában.
