Sétatéri ősz

Vasárnapi hangulat a SétatérenDsida kísért:

"...s készíts teát a parki tóból, [...],

bodzateát a parki tóból,
csészéje, kristállyá meredve, maga legyen a tó kerek kavicsos-öblű, tiszta medre,

és facsarj hűs citromlevet,
savanyú fényt a sárga napból, mely óriás csészénk fölött ring-leng és bágyadtan barangol,

s a mesebeli hószín hattyút,
mely most suhogva vízbe ugrott, süllyeszd el benne olvadón, mint fehér, édes kockacukrot... -"

(Tóparti könyörgés)


...a hattyúk ma már csak motoros változatban hasítják a vizet, de legalább a kacsák valódiak

Kipróbáljuk a szabadtéri fitnesz-gépeket is

Ding-dong

Párhuzamok

Ragyogás

Orsi csemegézni akar: legyen inkább vattacukor?

Édes kettes

Napnyugta

Szép szombat Kingáékkal

Megjöttem!

Vidám négyes

Balázs már egyéves nagyfiú

Nicsak ki zongorázik!

Mit játsszunk?

Huncut

Keresztmamával

Keresztapa csiklandós puszija

A fiúk

Budapesten Andiéknál

Márkó tesz-vesz

Kincsem

Van Gogh

Kassák Lajos: Elhagyott tárgyak (IX.)

Ki emlékszik
Vincent van Gogh bakancsaira
az ajtó előtt.
Milyen széttaposottak
megalázottak.
Elhagyta őket az élet
de nem haltak meg.
Egy tébolyult festő
lehelte beléjük
a lelkét.
Halhatatlanná
és szentté váltak.
Most a műkereskedők
hálójában vergődnek.
Értéküket
a börzén jegyzik.

Hétvége Hidegszamoson

Hideg, de napos hétvége az ovis társasággal Hidegszamoson

Terefere

A tábortűz is melegít

Ölben

Sportverseny a gyerekeknek

Hajrá!

Sétálunk, Ojsi?


Hárman

De jó együtt!

Nagytata, Mamu és Ferkó Kolozsváron jártak

Boldog Nagymama - boldog unokák

"Aki csodákban él, mindent elér.
Realista. Nem lohol árnyakért.
Odatart, ahol örök a Fény ." (Szepes Mária)

Derűs nyugalom

Ákos bemutatja tudományát

Aba kolompol

Megbeszélés

Gyertek még!

In memoriam Dr. Szabó Árpád

"Isten kezében vagyunk, és ott vagyunk a legjobb helyen." (Bartalis János)

A Négyszögletű Kerek Erdőben

Megkérdezték hát a virágot.
– Akarsz Vacskamatinál maradni?
A virágnak szép virághangja volt.
– Igen – mondta.
– De hiszen nem öntözött!
– Tudom – mondta a virág.
– De hiszen nem kapálgatott!
– Tudom – mondta a virág.
– De hiszen rád se nézett!
– Tudom – mondta a virág.
– Aztán meg agyonöntözött.
– Tudom – mondta a virág.
– Agyonkapált.
– Tudom – mondta a virág.
– Sápadt lettél.
– Tudom – mondta a virág.
– Csenevész lettél.
– Tudom – mondta a virág.
– Akkor meg miért maradnál nála!? – mordult rá Bruckner Szigfrid.
– Azért, mert szeretem – mondta a virág.
– Miért szereted? – háborgott Aromo.
– Csak – mondta a virág.
Vacskamati táncra perdült, ugrált a virágja körül, alig látott az örömtől.
– Meglátod, rendesen öntözlek, kapállak, törődöm veled ezután – mondta a virágnak.
A virág meg azt mondta:
– Hiszi a piszi.
És olyan boldog volt, amilyen még soha.

(Lázár Ervin)