2013. március 31., vasárnap

Húsvét Segesváron

Ragyog a nap a város felett
Tavaszhírnök
Sárdra megyünk istentiszteletre
Nagytata, az örökifjú
Négy generáció
 Unokavej-támasz
 Ünnepi ebéd Jolánka mamáéknál
 Mamuékkal
Napukám
 Lia-bújás
 Indulás előtt még egy csoportkép: a Sánta család
 ...még egy utolsó simítás


2013. március 30., szombat

Segesvári életképek - avagy Nagyszombati piacmustra

Magyar felirat a piac bejáratánál
 Áldozati bárány
Színkavalkád
 Fokozva
 Tavaszodik
 Azt a rézfánfütyülőjét! :))
 Mi a jó az öreg Daciában?
 ...hogy alkatrészt mindenhol lehet találni, csak a fantázia szab határt :)

2013. március 27., szerda

Orsi újabb sikere




A másság elfogadása

Közeledett az év vége. Próbálnunk kellett a karácsonyi ünnepélyre, így elkéreztettek pár óráról. A próbák a „vallásteremben” zajlottak, és néha megesett, hogy ott éppen óra volt.
    Ha jól emlékszem, azon a napon éppen a másodikosoknak volt vallásórájuk. Mi csak arra vártunk, hogy ők végre elcsendesedjenek, hogy tudjunk próbálni. Sehogy sem tudtuk őket hallgatásra bírni, de ekkor valakinek eszébe jutott valami. Felállt és így szólt: „Figyeljetek csak! Mit tudtok ti a vallásszabadságról?” 
    Nagyon jól gondolta azt, amit gondolt, mert hirtelen csend lett. Láttam a kicsik arcán, hogy most tényleg, úgy igazán gondolkoznak.
    Mikor már úgy tűnt, hogy senki nem fog megszólalni, egyikünk felállt, és magyarázni kezdett: „Na szóval... a vallásszabadság...” – ekkor megállt egy pillanatra. „Először is: ki tudja, ki volt Dávid Ferenc?” Összesen hárman emelték magasba kezüket – hárman a tizenkettőből.
    Enyhe mosoly jelent meg a tanárnő arcán. „És ki mondja el nekünk?” – kérdezte.
    Egy szőke, copfos kislány felállt, és nagy levegőt véve így szólt: „Dávid Ferenc volt az unitáriusok megalapítója.” – mondta büszke mosollyal és kihúzta magát.
    Fojtott nevetés hallatszott a nagyobbak sorai közt, de türtőztettük kirobbanni készülő vihogásunkat. Ekkor egy félénk kisfiú halkan, de határozottan megszólalt: „Az unitárius vallás megalapítója volt, biztosan Zsófi is ezt akarta mondani.”
    „És ki tudja elmesélni, hogy hogyan történt ez?” – kérdeztük jutalmat ígérő tekintettel, melynek megvolt a hatása: a kicsiknek felcsillant a szeme, többen fel is álltak, majd egymás szavába vágva mesélni kezdtek: „Hát az úgy volt, hogy ez a bácsi...” „Dávid Ferenc!” – kiáltott egy másik. „Szóval ez a Dávid Ferenc egy nap azt gondolta, hogy miért ne legyen még egy vallás, és ezért felállt egy nagy kőre és azt mondta, hogy legyen még egy vallás, és annak a neve az unitárius lesz.”
    „Jaj, de buta vagy!” – szólalt meg egy vékony hang. „Biztos, hogy nem ezért találta ki ezt a vallást. Szerintem azért, mert a többi már unalmas volt, azokat jól ismerte, szeretett volna valami újat”.
   „Én ezt másképp tudom.” – szólalt meg egy szemüveges kisfiú . 
   „Na persze, akkor mondd is el!” – harsogták a többiek.
    „Hááát..." – kezdett bele félénken a kisfiú – „nem azért akart Dávid Ferenc más vallást, mert nem volt jobb dolga és unatkozott” – (itt-ott nevetés hallatszott). „Ő azt akarta, hogy mindenki abban higgyen, amiben akar, amit jónak lát, és senkit se kényszerítsenek semmire. Ezt apukám mondta nekem.”
   Mindannyian őszinte ámulattal bámultuk a kisfiút, majd valaki kizökkentett ebből az állapotból. „Rosszul mondtam?” – kérdezte a fiúcska, látva néma megilletődöttségünket.
   Ekkor a nagyobbak közül szinte mindenki tapsolni kezdett, majd mosolyogva, a terem egyik végéből a másikba átkiabálva, egymás szavába vágva gratuláltunk neki, és persze, a piros pont sem maradt el a tanárnő részéről.
   „Gyerekek, tudjátok, mit jelent ez a fajta szabadság a mai emberek számára?” – kérdezte a tanárnő. Kíváncsi tekintetek tapadtak rá.
   „Azt, hogy bár mindegyikünk más, mindenki másképp gondolkozik, másképp él, másképp lát dolgokat, de fontos, hogy ettől függetlenül ugyanúgy mindenkit elfogadjunk, tiszteljük másságát, és hallgassuk meg véleményét.”
    „Ez azt jelenti, hogy mindenkit kell szeretni?” – kérdezte hátulról egy hang.    „Nem, a szeretetet nem lehet parancsolni, sem kényszeríteni, de megtanulhatjuk elfogadni a másságot.”
   Ekkor megszólalt a csengő, és mi csodálkozva vettük észre, hogy senki nem rohan egyből az ajtóhoz, hanem elgondolkozik az imént hallottakon. És akkor döbbentünk rá, hogy a próba elmaradt... de nem bántuk, mert egy fontos dolgot tanultunk a kicsikkel együtt mi is.


Sánta Orsolya, János Zsigmond Unitárius Kollégium, VII. A. Osztály

2013. március 24., vasárnap

Virágvasárnap

Roskadozik az úrasztala a rengeteg virágtól, melyet a templomba látogatók hoztak virágvasárnapra. Mindenki egy szálat
 Kicsikhez is szól az ünnep
 A konfirmandusok minden templomból kimenőnek virágot adnak
 Anna és Orsi

2013. március 23., szombat

2013. március 21., csütörtök

2013. március 16., szombat

"Freiräume" - Szabad terek. Interdiszciplináris konferencia az Osztrák Könyvtárban

Az Osztrák Könyvtár fennállásának tizedik évfordulója alkalmából rendezvénysorozattal ünnepelt. Ennek első mozzanataként a BBTE vezetősége az Osztrák Külügyminisztérium kultúrpolitikai szekciójának vezetőjének, Dr. Martin Eichtingernek ítélte oda a Doctor Honoris Causa címet.
Rektori laudáció 
   Köszönetnyilvánítás
 Az egyetem bejáratánál közben a csalódott POSDRU-áldozatok tüntetnek
 Délután az Osztrák Könyvtárban folytatódik a rendezvény. A német tagozat rektora, Dr. Rudolf Gräf mond köszöntőt:
 Bianca és Anita az elmúlt két év könyvtermését ismertetik

 Az est vendége: Eginald Schlattner
Megosztó személyiség
 Áldozat...?
  A "Rote Handschuhe"-ből (Vörös kesztyűk) olvas
 Herrschaften
 Irónia: a Német Kultúrközpont szervezésében párhuzamosan zajlik a Herta Müller-kiállítás.  Elmerengünk az áldozat-szerep relativitásáról
Csütörtök reggel elkezdődik a tulajdonképpeni konferencia. A teljes program itt látható: http://www.oesterreich-bibliotheken.at/media44/Tagungsprogramm_final_8.3.pdf
Az első nap a kultúrtörténészeké: Kurt Scharr a szovjet turizmus "szabad tereit" ismerteti:
 Turizmus-reklám a harmincas évek Szovjetuniójából.
 Havadi Xénia a jelenlegi Erdély-turizmus tereiről beszél
 Svájci turisták Románia-ismeretei, ill. előítéletei egy Erdély-túra előtt
  Thomas Stiglbrunner a középkori Novgorodból származó nyírfakéregre írt üzeneteket kutatja ("középkori sms-ek" :)) )
 600 éves kisfiúrajz az ABC-tanulás közben
   Matthias Melcher: mekkora szabad teret biztosít az értelmezésnek a középkori szerelmi költészet?
 Ellinor Forster: A politikai újraszervezés szabad terei, avagy Salzburg a szekularizáció után
  Műépítész-perspektíva: a két világháború közötti lakások változó tereiről beszél Antje Senarclens de Grancy
  Thomas Schetter a világ mérhetőségéről morfondírozik Humboldt, Gauss és Daniel Kehlmann kapcsán
 ...és Mozart Éj Királynőjének önkényes csillagkontrollja is képbe jön
 A harmadik nap az irodalmároké. Verena Stross osztrák lektor a moderátor szerepében
 Tanszékvezetőnk, Lucia Gorgoi: Ingeborg Bachmann Heidegger-értelmezéséről. A tisztás, mint heterotópia, az űr, mint tartalom
 Susanne Teutsch és a posztmodern karnevál, avagy a nevetés és a groteszk szerepe a nőirodalomban
  Heterotópiák, kronotópiák
  Tabuk és szabad terek - avagy trükkök, technikák a kommunista cenzúra kijátszására
 Petra Lindenbauer és a repülés
 Reinhold Stipsits: "Happy hours in Refugien" avagy a sorok közt elrejtett szabad tér
 Érdeklődés, továbbgondolás, perspektívák