Én nem akartam emberi
sorssal, mint hinta, lengeni
mélyből magasba s újra le;
tengerbe vágytam szüntelen:
fövénybe fúrni hátamat,
hallgatni, mint a nagy halak,
és nem bukni a fénybe fel,
és nem követni éneket,
ha lengenek a fátyolok,
ha zengenek a távolok.
Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén
nagyon meg tudtam szeretni veled.
Díjözön
A résztvevők egy része kis előadást dobott össze a gálaestre
:)
Vasárnap a templomban...
Az első három helyezett elmondja versét
mélyből magasba s újra le;
tengerbe vágytam szüntelen:
fövénybe fúrni hátamat,
hallgatni, mint a nagy halak,
és nem bukni a fénybe fel,
és nem követni éneket,
ha lengenek a fátyolok,
ha zengenek a távolok.
Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén
nagyon meg tudtam szeretni veled.
Díjözön
Pár képet lementettem az ODFIE FB-oldaláról:
MűhelymunkaA résztvevők egy része kis előadást dobott össze a gálaestre
Orsi verset mond
Díjkiosztás:)
Vasárnap a templomban...
Az első három helyezett elmondja versét
Beszámoló itt
Még több kép itt









Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése