2009. december 20., vasárnap

Advent


Uram,
Tégy engem békéd eszközévé!
Add, hogy szeretetet vigyek oda, ahol gyűlölet uralkodik.
Hogy kibékülést hozzak létre ott, ahol egymásra neheztelnek.
Hogy egységet teremtsek ott, ahol széthúzás van.
Hogy igazságot hirdessek ott, ahol tévedés uralkodik.
Hogy hitet élesszek a kétkedés helyébe.
Hogy reménységet fakasszak ott, ahol kétségbeesés ütött tanyát.
Hogy világosságot vigyek oda, ahol sötétség terjeng,
Hogy örömet okozzak ott, ahol szomorúság nehezedik a lelkekre.

Add,
hogy másokat vigasztaljak, s ne csak a magam számára várjak vigasztalást.
Hogy másokat megértsek, s ne csak a magam számára keressek megértést.
Hogy több szeretetet adjak másoknak, mint amennyit a magam számára várok.

Hiszen amikor adunk, akkor kapunk igazán.
Amikor másoknak megbocsátunk, akkor nyerünk igazán bocsánatot.
Amikor elfelejtjük magunkat, akkor találunk igazán magunkra.
Amikor megbocsátunk, akkor nyerünk igazán bocsánatot.

És amikor jóságot oltunk az eliramló időbe –
Szolgájuk, éljük az örök életet.
Ámen.

(Assisi Szent Ferenc imája)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése