Az üveghegyen túl - népmesemondó verseny

Orsi mesél: A nyelves királykisasszony


Zalán meggyőző volt: első díjas lett

Anna
Farkas
A zsűrinek nincs könnyű dolga
A boldog díjazottak


Orsi Napsugár-különdíjat kapott

Hihi

Kettő

Három


Menjünk valahovaaaaa!

Gyerünk, lányok!

Hmmmm

Köszi, Emőd, a fotókat!

Az otthoni főpróba:

Buddha

Tanítás a boldogságról

- Így érvel az ostoba: ez a föld, ez az otthon az enyém, ezek itt a gyermekeim. Íme minden együtt van, hogy teljes legyen a boldogságom - mondta Buddha a tanítványainak.
Hallgatói megkérdezték: - Miért ostoba az efféle gondolkodás?
-Mert aki ezt mondja, az azt sem érti, hogy még ő maga sem a saját tulajdona. Valóban semmit sem birtoklunk, csak őrizzük egy ideig. Aki képtelen a dolgokat továbbadni, azt a dolgok birtokolják. Bármi legyen a kincsed, úgy tartsd a kezedben, mintha vizet markolnál. Ha nem így teszel, és ha tenyeredbe zárod, összenyomod. Ha magadhoz láncolod, a lényegétől fosztod meg. Tartsd szabadon, és örökre a tiéd marad. Ez az igazi boldogság!

Orsi esti levele

Tegnap este először hagytuk egyedül Orsit - színházba mentünk. Darab után igyekeztünk haza, kicsit izgultunk, vajon nem volt semmi gond? Orsi mélyen aludt, az ebédlőasztalon a következő levélke fogadott:

Joe-nap

Kerek évforduló - stílusosan
Így indult: "Nehezék? Alátét...?....Mi alá-tét?"
"Erre varrjál gombot, öcsém!"

Mi lehet benne?
Beleléptünk!

Csoport

Isten éltessen, Joe!

Gyerekek

Huncut ernyőemberke

Látványkonyha

...a fagyitorta is lángolBorvirág :)


Így jobb
Közelkép

Damoklész kardja :)
Emő és a gyerekek
Vidám fagyizás
A little bit of...

Rita
Ágnes a virágok közt

Anették átutazóban

Martin és Anett - boldog egymásra találás

Twister


Lukas forgat, Susanne és Orsi hajladozik

Egy régi kép...

...amikor Ákos Aba-korú volt

Várakozás

Kora márciusi napsugár

Ezt a Tóth Árpád-verset Nagytatától tanultuk még kisgyermekekként. Számomra ez hozzátartozik Húsvéthoz:

A végtelenből jött, de a platánok
Hallgattak, a sok zord, kevély sudár,
- Csak villámtól reszketnek a titánok,
Mit nékik egy kis halavány sugár! -

S ő félve zuhant alá, a mogorva
Törzsek között oly sötét volt a kert!
De lenn egy csöndes, paraszti bokorra,
Egy alázatos, vak pajtásra lelt.

Akkor a sugár szelíd aranyszája
Súgott valamit, s meghalt a sugár,
Ám megszületett március csodája:

Ezer rügy-szemét rányitotta már
A vak bokor az elámuló estre,
S minden szeme a Végtelent kereste.

Átutazóban

Vásárhelyen Zoli szüleinél találkoztunk

Dóri és Márk bulija

Csokirajongók :)

Húsvét Segesváron

A Vár árnyékában
Tátesz mesél

Előrehozott öntözés rögtönzött locsolóval

...el ne hervadj!

Bokrétakötő

Láng vagyok én is...