65 évvel ezelőtt, február 13-án ért véget Budapest ostroma, a II. világháború leghosszabb ideig tartó ütközete. A főváros lakói hét héten keresztül éltek -és haltak - ágyútűzben, bombarobbanások között, reménykedve várva az óvóhelyeken, pincékben a harcok befejeződését.
A Margit körút 43 szám alatti pincében született Nagytata verse.
Ének a pincebogárhoz
Pincebogár, ha te tudnál
csodálkozni, csodálkoznál.
Hogy került le a pincébe
emeletek büszke népe,
s hogyan él veled egy sorba’
nehéz napok, hetek óta.
Pincebogár, ha te tudnál
okoskodni, okoskodnál,
s meggondolnád, szörnyű dolog,
hogy orvosok, professzorok,
papok, tervezők meg ácsok,
mind egykori óriások,
hogyan kell most lapuljanak
emeletes romok alatt.
Pincebogár, ha te tudnál
imádkozni, imádkoznál.
Ha ki itt megmenekül még,
bocsássa meg minden bűnét,
s könnyítse a sors,
mit rámért - azért a kis imádságért,
mit egy szegény pincebogár
a mélységben elsírdogál.
Margit körút, 1945. február elején
