2011. március 22., kedd

2011. március 21., hétfő

Tavasz - egy régi képpel

"Ha egyszer tavasz akar lenni: az összes jégpáncélok hiába erőlködnek és tiltakoznak."

(Juhász Gyula)

2011. március 18., péntek

Mikrofonák - Könczy karikatúrái a Kolozsvári Rádiónál


Bevezetésképpen az igazgató szalagot (és karikatúrát), no meg jó arcot vág

Méltatás

Mikrofonok árnyékában


Közönség (pár képet innen töltöttem le)

A Rádió fotósának szemével

Hmmm :)

Figyelem

A Kalapos Band is fellép

Terka kisasszony a fogadáson

Egyetemista évek nosztalgiája Pistikével

2011. március 16., szerda

Mai gondolat

Egy vak ember ült egy épület előtt a lépcsőn, lábánál kalap, táblával, a következő szöveggel:

Vak vagyok. Kérem, segítsenek!

Arra ment egy újságíró, és látta, hogy a kalapban alig van pénz, csak pár fillér. Lehajolt, dobott a kalapba pár koronát, s anélkül, hogy megkérdezte volna, elvette a táblát, és a másik oldalára írt egy mondatot. Délután visszatért a vak emberhez, és látta, a kalapban sok pénz van. A vak felismerte a lépteit, s megkérdezte tőle, hogy ő írt-e a táblára, s ha ő volt, akkor mit. Az újságíró így válaszolt:

Semmi olyat, ami nem lenne igaz. Csak soraidnak kicsit más formát adtam.

Mosollyal az arcán távozott. A vak soha nem tudta meg, hogy a táblán ez állt:

Tavasz van, és én nem láthatom.

2011. március 15., kedd

Március 15.



A Teológia elől indul a menet

Újdonsült magyar állampolgárok

Míg a nagyobb kollégisták felvonulnak, a kicsik az ablakból integetnek...

...az elemisták sorfalat állnak a járdán...

...a legkisebbek pedig az óvónénik kíséretében lengetik a saját készítésű zászlót

Mátyás, jövünk!
A Király

Megemlékezés a Szent Mihály templomban


Vonul a nép

A Biasini Szálló előtt

2011. március 13., vasárnap

Kide, március 13.

A (nagy)szülői ház udvarán a gyerekek, unokák, dédunokák


Mamára gondolva

Sári néni és Ági néni: Mama két húga

Másodunokatestvérek: Orsi és Andi

Aletta és Ákos

"Csak ház, csak udvar..."

A kerekes kút és a vályú: a gyermekkori "olvasósarok"

A szilvafák alatt

Fára mászni jó

Napu fenyőfája nagyra nőtt

A "dumakövet" benőtte a gyom

Jámbor bivaly lakhelye is üres

Csend


A nagy diófa a sikátor sarkán

Egy régi kép

Mama és Orsi

2011. március 12., szombat

Mama (1926-2011)


Ne sirass a fejfámnál állva!
Nem vagyok ott,
Nem alszom.
Ezernyi fúvó szél vagyok,
A hó gyémántragyogása vagyok.
Az érett magba zárt napsugár vagyok.
Őszi eső vagyok.
Ha nyugodt reggelen felébredsz,
Az égre kelő madarak
Fürge szárnycsapása vagyok.
A csillagok éji fénye vagyok.
Ne sirass a fejfámnál állva!
Nem vagyok ott,
Nem alszom.

(Mary Frye)

2011. március 11., péntek

Levente-nap

I'm feeling good... Legyen így!


ISTEN ÉLTESSEN!!!


.

2011. március 8., kedd

Szilágyi Domokos: Piroska és a farkas (Négy szinopszis)

1. Piroschka és a Fairkash

Metro-Goldwin-Mayer

Erdő széle

Piroshka lóháton, cowboy-nadrágban, farzsebében lapos whiskysüveg, viszi Nagymamának. Jő szembe Fairkash, szintén lóháton. Unfairkash módra el akarja rabolni Piroshkát, Nagymama váltsa ki jópénzért. Piroshka sír. Nagymama munkanélküli milliomos, ilyen kicsi összeget nem tud előteremteni. Fairkash dühös. Piroska jobban sír. Fairkash enyhül. Piroshka bőg. Fairkash vigasztalja. Piroshka zokog. Fairkash szipog. Piroshka haját tépi. Fairkash felajánlja: adja őt át a rendőrségnek, 100 000 dollár van kitűzve a fejére. Piroshka átadja, a pénzt megkapja, filmsztár lesz, milliókat keres. Fairkasht bezárják Sing-Singbe. Piroshka megvásárolja a Sing-Singet, Fairkasht elveszi férjül, Itáliába mennek nászútra. Nagymama megissza a whiskyt és áldását adja.


2. Piroschka und Wolfgang

Osztrák életrajzfilm

Erdő széle. Wolfgang ül egy fa alatt, szájharmonikázik: Eine kleine Nachtmusik. Piroschka jő, nyakban hordozható zongorán játssza a d-moll zongoraversenyt (Köchel-jegyzékszám 466.). Wolfgang szájharmonikán játssza a zenekari részt, közben beleszeret Piroschkába. Minden generálpauzában csókolóznak. A III. tétel közepén Piroschka meghal vírusos influenzában (B-vírus). Wolfgang végigjátssza a művet, megírja a Requiemet, és meghal. Zárókép: Wolfgang lovasszobra. Bal kezében Piroschka fényképe, jobbjában vadonatúj Erard-zongora. Utókor bőg.


3. Piroska, a partizánlány

Moszfilm

Erdő széle 1812-ben.

Napóleon, farkasnak álcázva, mellényzsebébe dugja hüvelykujját, hogy ne ismerjék föl. Jő Piroska, Piroskának álcázva, mert tulajdonképpen partizánlány. Kosarában ennivalót visz Nagymamának: muzeális hosszúcsövű pisztolyt, kolbásznak álcázva. Farkas meg akarja enni Piroskát. Piroska meggyőzi: előételnek fogyassza el a kolbászt. Farkas rááll. Kolbász elsül. Farkas megsebesül. Lövésre előrohannak a franciák. Piroska menekül, nagymamához ér, összecsuklik. Nagymama hátára veszi, s cipeli a jéggel borított hómezőkön. Visszajövet cserélnek.


4. Piroska megeszi a farkast

Olasz módra

Erdőnyi város. Szélén nagy zsivaj, lárma. Kunyhók konzervdobozokból. Piroska jő kombinében. Konzervnyitóval kinyitja kunyhó ajtaját, bemegy. Odabenn teljes sötétség, de mindent látni. Jő Nagymama monsignore Farkas bíborossal. Monsignore megkéri Piroska kezét: legyen a szeretője. Piroska: No no no. Nagymama neorealista veszekedést rendez, Farkas ecseteli összkomfortos erdőszél előnyeit. Kondicionált lombsusogás, elektronikus rigók, automata mókusok mogyorót köpnek. Piroska ingadozik, ingadozásából naturalizmus lesz. Utána meggyónik, monsinorét leönti paradicsomos spagettivel és elfogyasztja, csak a cingulus marad meg. Nagymama bőg, cingulust eladja ócskapiacon.


2011. március 7., hétfő

Maskarázás itthon

Meghatározhatatlan szerepek

Magor inkább utakat épít Carcassonban

Alkalomhoz illő pezsgőzés szörppel

2011. március 1., kedd