Az óváros
Jellegzetes sozopoli házak: kő és fa.
...és fügefa
Icipici kápolna:
A szomszédos Nessebar egyik utcácskája...
...és a lépcső
A romok között ez a bácsi citerázott
Kék csend
A gránátalma még nem érett meg:
Illatos színpompa
Ebéd a hullámok fölött
Barátnők
Kő és víz
Ketten a sziklán
Egymásbafonódva
A vidám csapat: Noémi, Ágoston, Judit, Emőd, Réka, Levente és a gyerekek - Ili, Anna és Orsi
"Enyém a világ"
A hullám elcsitul, a tenger örök.
Ez a szikla a trójai falóra emlékeztetett:
Pilinszky János: Egy szenvedély margójára
A tengerpartot járó kisgyerek
mindig talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Az elveszíthetetlent markolássza!
Egész szíve a tenyerében lüktet,
oly egyetlen egy kezében a kő,
és vele ő is olyan egyedül lett.
Nem szabadul már soha többé tőle.
A víznek fordul, s messze elhajítja.
Hangot sem ad a néma szakítás,
egy egész tenger zúgja mégis vissza.
"... időtlen fények közt repültem a fényszigettenger porszemszigetén szigetporszemek fényporszeme, én."(Szabó Lőrinc)
Szállj velem!
Homoklányok
Erős, míg a tenger meg nem hódítja
Fény és árnyék
Hullámok
A kis hableány:
Itt egy sós puszi
Hahó, hajó! - Variációk egy témára: családiasan...
...kalandosan...
...szabadon.
“Ha hajót akarsz építeni, ne hívj össze embereket, hogy tervezzenek, szervezzék meg a munkát, hozzanak szerszámokat, vágjanak fát, hanem keltsd fel bennük a vágyat a nagy, végtelen tenger iránt.” (Antoine de Saint-Exupéry)
Hahóóó
A lányok csúsznak...
...és bújnak: Anna, Orsi, Ili.
Esténként így takarították a partot: a traktorra szerelt forgószitán minden szemét fennakadt.
Angyalok szárnycsapkodása
Naplemente Naplevente szemével
Sorakozó
Búcsú a tengertől
Kilátás a szállodai szobából: Napfelkelte.
Útban hazafelé megálltunk Veliko Trnovo-ban, a régi cári várat látogattuk meg:
A bolgár Nagy Fal :)
Felirat: "Az idő múlik, s mi múlunk vele."
